Elveszíteni valakit, akit szeretünk – ez az emberi lét egyik legfájdalmasabb tapasztalata, amit nem lehet könnyen feldolgozni. És higgyétek el, hogy ez nemcsak az emberekre vonatkozik! Sokan azt gondolják, hogy az állatoknak nincsenek érzéseik, csak ösztöneik de nagyon tévednek!
Egy indonéziai macska története alá is fogja támasztani ezt az állítást.
A 28 éves Keli Keningau Prayitno az indonéziai Jáva szigetén él, és már elég sok dolgot megtapasztalt az életben. De egy nap a temetőben, észrevett egy nagyon különleges macskát, amely ott ült egy sírkő mellett és majdnem megszakadt a szíve.
Az első alkalommal, amikor látta a macskát, azt hitte, csak ott él. Ott hagyott az éhesnek látszó állatnak egy kevés ételt és vizet, majd folytatta az útját.
De a következő napon újra meghallotta a macska szomorú nyávogását. Ott volt a macska, ugyanazon sírkő mellett feküdt, távol az ételtől és a víztől. Keli úgy döntött, hogy gondoskodni fog szegény macskáról, és készített neki egy másik adag ételt. Ez alkalommal, amikor megpróbált egy kicsit közelebb menni, látta, hogy a macska egyáltalán nem úgy néz ki, mint aki eltévedt.
Következő nap ismét vitt neki ételt. Végül a macska megengedte neki, hogy megsimogassa és Keli úgy határozott, hogy örökbe fogadja az állatot.
De Keli bármit is tett, egy dolog nem változott: mintha egy mágikus erő húzta volna a macskát, hogy vissza menjen a sírkőhöz minden nap. Keli rá akart jönni, miért van ez. Egy kevés nyomozással megtudott valami megdöbbentő dolgot: “Amióta a macska gazdája meghalt, ő itt maradt a sírnál. Nem akar hazamenni. Már majdnem egy éve itt van. Itt alszik, és nyávog.”
A macskának és a gazdájának csodálatos kapcsolata volt. Keli még mindig gondoskodik róla, amíg gyászol és őt mélyen lenyűgözi az állat korábbi úrnője iránti hűsége. Csak találgatni lehet, hogy mit jelenthetett ennek a macskának az előző gazdája!
Itt a történet képes összefoglalója:
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!